Közel áll hozzád Danny karaktere?
Igyekeztem magamból kiindulni a szerep megformálásakor, hiszen én is voltam gimnazista. Nem is volt olyan régen, ezért jól emlékszem az akkor énemre. Bulizás, csínytevések, az első szerelem, mindezek ehhez a korszakhoz köthetők. Danny tipikus középiskolás, akit sok minden érdekel. Aki úgy ül be megnézni a darabot, hogy nem volt még soha szerelmes, remélhetőleg egyszer majd lesz, és aki még nem járt középiskolába, valószínűleg fog - vagyis azok is át tudják élni Danny történetét, akikkel nem történt még ilyen. Akik pedig már ismerik ezeket az érzéseket, nekik talán jólesik egy kis nosztalgiázás. Ezért örökérvényű a Grease, és talán a sikere is ezzel magyarázható, hogy örök emberi érzéseket fogalmaz meg.
A Szombat esti lázban két évvel ezelőtt már megcsillogtattad tánctudásodat. Itt most másképp kellett készülnöd a táncjelenetekre?
A kettő teljesen más. Ott nagyon sokféle táncot kellett megtanulnom, itt talán valamivel könnyebb helyzetben vagyok: a rock and roll életérzést kell megjelenítenünk. A kihívás számomra most az, hogy a három dolgot, éneklést, színészetet és a táncot összehangoljam. Ehhez persze rengeteget gyakoroltam, egyébként is igyekszem, hogy az adott feladatot a lehető legjobban oldjam meg, ahogy azt a szerep vagy a koncertfellépés megkívánja.